Az idősügy kapcsán elkerülhetetlen, hogy ne foglalkozzunk a nyugdíjakkal, mint az idős korosztály fő jövedelemforrásával.

Magyarországon ma mintegy három millióan részesülnek valamiféle nyugdíjszerű ellátásban. Az ellátások részletezését az alábbi táblázat tartalmazza:

 
* Az ONYF 2009. I. negyedévi adatai alapján
** Az egyes nyugdíjszerű ellátások adataiból számított súlyozott átlag

A 2009-es év során a nyugdíjrendszerben jelentős változások mentek végbe, melynek egyik oka kétségtelenül a gazdasági válságban keresendő, de a változások fő okai a nyugdíjrendszerre hosszútávon ható demográfiai kihívások.

A nyugdírendszerben tételesen az alábbi változások történtek a 2009-es évben:
Nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 2012-től kezdődően évenként fél évvel 65 évre
13. havi nyugdíj helyett bevezetésre kerül a nyugdíjprémium intézménye
A közszférában alkalmazottak 13. havi illetményéhez hasonlóan a 13. havi nyugdíjat olyan feltételes nyugdíjpremizálási rendszer váltja fel, amelynek kifizetése függ a GDP-növekedés ütemétől, így biztosítva a gazdasági növekedéssel megalapozott juttatási rendszert.
Az előrehozott nyugdíj szabályainak módosítása a nyugdíjazás korcentrumának növelése érdekében
Nyugdíjindexálás változása a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében
A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését szem előtt tartva, sávosan eltérő arányban lehet figyelembe venni a nettó keresetkiáramlás növekedését és az árak emelkedését, a gazdasági növekedés tervezett mértékétől függően.
3%-nál kisebb GDP növekedés alatt árkövető indexálás;
3-4%-os GDP növekedés esetén 80%-ban ár-, 20%-ban bérkövető indexálás;
4-5%-os GDP növekedés esetén 60%-ban ár-, 40%-ban bérkövető indexálás;
5% feletti GDP növekedés esetén svájci indexálás lesz az éves nyugdíjemeléseknél

_______________________________________________________________________________________________

A nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
2006. novemberi visszamenőleges hatályú kiegészítő emelése


2006. november 1-jétől a 2006. január 1-je előtt megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugdíjak összegei – ideértve a baleseti rokkantsági nyugdíjat és a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat is – 1,2 százalékkal emelkednek. A 2005. de-cember 31-ét követően megállapított hozzátartozói nyugellátások, valamint a bal-eseti hozzátartozói nyugellátások összegeit a megállapításuk időpontjától kezdődő-en szintén 1,2 százalékkal kell emelni, feltéve, hogy az elhunyt jogszerző nyugellá-tását 2006. január 1-je előtt állapították meg. A mezőgazdasági szövetkezeti jára-dékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti növelt összegű járadékban, valamint a baleseti járadékban részesülők szintén 1,2 százalékos mértékű emelésben része-sülnek.
A nyugdíjemelés mértékével megegyezően ugyancsak november hónaptól emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegei.
 1,2 százalékkal emelkedik az átmeneti járadék, illetve a havi 77.400,- Ft-ot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkároso-dási járadék összege az emelést követően sem haladhatja meg a havi 77.400,- Ft-ot.
 A rokkantsági járadék havi összege 340,- Ft-tal, a házastársi pótlék ösz-szege 210,- Ft-tal, a házastárs utáni jövedelempótlék összege 140,- Ft-tal növe-kedik.
 A rendszeres szociális járadék emelése az életkortól függően történik, nevezetesen a 2006. december 31-éig 62. életévüket betöltő nők, illetve férfiak ese-tében 320,- Ft-tal, egyéb esetekben 280,- Ft-tal növekszik a járadék havi összege.
Szintén 1,2 százalékkal emelkednek a nyugellátásokkal együtt folyósított – a politikai okból elítéltek rehabilitációjához kapcsolódó – egyes személyes szabadsá-got korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel össze-függésben járó kiegészítések, illetve az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlékok összegei. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összeghatára havi 121.440,- Ft-ra emelkedik, de a hozzátartozói jogon folyósított pótlék havi összege a 60.720,- Ft-ot nem haladhatja meg.
A nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegei 2006. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkednek. A visszamenőleges hatályú, legfeljebb 10 havi emelési különbözet összege személyenként 2.500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.
Az ellátások emelése hivatalból történik, kivéve a 2005. december 31-e és 2006. november 1-je között megszűnt ellátásokat, mert ezekben az esetekben a visszamenőlegesen járó kiegészítő emelés utalására jogosultak, illetve elhalálozá-suk esetén a hozzátartozók vagy az örökösök írásbeli kérelme alapján kerülhet sor.
Az érintettek a 2006. november havi 1,2%-al emelt ellátásukat, a 2006. január 1-jétől október 31-ig terjedő időre visszamenőlegesen járó kiegészítő emelést, va-lamint a tizenharmadik havi nyugdíjrész összegét – az alábbi utalvány-minta szerint – egy nyugellátási utalványon kapják kézhez.

 


A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság a novem-ber hónapban esedékes ellátásokat egy utalványon, ellátásonként részletezve egy összegben folyósítja. Postai utalás esetében november hónapban is – a posta által meghatározott kifizetési napon – vehetik kézhez ellátásukat. A pénzintézetnél vezetett folyószámlával rendelkező nyugdíjasok/járadékosok részére is a megszo-kott időben történik meg az ellátások utalása.

  


A tizenharmadik havi nyugdíj

Kik kaphatnak 13. havi nyugdíjat?
Tizenharmadik havi nyugdíjra az a személy jogosult, aki
- a tárgyévet megelőző év legalább 1 napján, valamint
- a tárgyévi esedékesség hónapjában (márciusban, illetve novemberben) a társa-dalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesül.

Melyek azok a juttatások, amelyeket nem lehet a 13. havi nyugdíj összegének meghatározásánál figyelembe venni?
Figyelemmel arra, hogy a jogosultság a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra terjed ki, nem lehet számításba venni a 13. havi nyugdíj összegének a meghatározásánál
- a nem társadalombiztosítási ellátások,
- az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel, a semmissé nyilvá-nított elítéléssel összefüggésben megállapított nyugdíjemelés,
- a nemzeti helytállásért címen folyósításra kerülő pótlék,
- az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj kiegészítés helyére lé-pett pótlék,
- a társadalombiztosítási nyugellátások keretében járó ideiglenes özvegyi nyugdíj összegét.

Milyen összeg alapján számítják ki a 13. havi nyugdíj összegét?
A tizenharmadik havi nyugellátást a tárgyév november hónapra járó nyugel-látás összegének alapján kell megállapítani. A tizenharmadik havi nyugdíj a no-vember havi nyugellátás összegének 100 százaléka. Az Országgyűlés döntése szerint a tizenharmadik havi nyugdíj tárgyévi összegét 2004. évtől kezdődően két részletben kell kifizetni.
2006. március hónapban már megtörtént az érintettek részére a tizenharma-dik havi nyugdíj 2006. évre esedékes első részletének folyósítása. 2006. november hónapban a tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a november hó-napban járó nyugdíj 100 százalékának és a 2006. március hónapban már folyósított részösszegének különbözetével. A tizenharmadik havi nyugdíj 2006. november hónapban kifizetendő részösszege tehát tartalmazza a kiegészítő nyugdíjemelést is, mert a november hónapra járó nyugdíj már emelt összegben kerül folyósításra. A tizenharmadik havi nyugdíj második részlete azonban nem lehet kevesebb, mint a november havi nyugdíj fele.

Példa: 2006. márciusban a nyugdíj összege 60.000,- Ft volt. Márciusban kiutalásra került 13. havi nyugdíjrész jogcímén ennek az összegnek az 50%-a, vagyis 30.000,- Ft.
A novemberi 1,2%-os mértékű emelés eredményeként a november havi nyugdíj összege 60.720,- Ft-ra változik. Ezen összeg alapján 2006. évre a 60.720,- Ft-nak a 100%-a a 13. havi nyugdíj. Tekintettel arra, hogy ebből az összegből már-cius hónapban 30.000,- kifizetésre került, ezt az összeget a 60.720,- Ft-ból le kell vonni, így november hónapban 30.720,- Ft összegű 13. havi nyugdíjrész kerül kiuta-lásra.

Az év közben elhunyt nyugdíjas hozzátartozóját megilleti-e a 13. havi nyugdíj?
A 13. havi nyugdíjra az a személy jogosult, akinek a nyugellátását a tárgyévet megelőző időponttól állapították meg és azt a 13. havi nyugdíj kifizetés esedékessé-gekor is folyósítják részére.
Ennek alapján a tárgyév március 1-jét megelőzően bekövetkezett elhalálozás esetén a 13. havi nyugdíj március havi részlete már nem fizethető ki.
A tárgyévben március után, de november 1-jét megelőzően bekövetkezett el-halálozás esetén a november havi 13. nyugdíjrész nem utalható ki.
A 13. havi nyugdíj nem képezi az örökség részét, de a kifizetés hónapjában (pl. november 2-án) elhunytaknál – a nyugdíjhoz hasonlóan – az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs, illetőleg házastárs hiányában az elhunyt személy gyer-meke erre az ellátásra jogosult.
Az átmeneti időre járó ideiglenes özvegyi nyugdíj a 13. havi nyugdíjra nem jo-gosít.

A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények alapján nyugellátásban részesülő nyugdíjasok milyen összeg után kapják a 13. havi nyugdíjat?
A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyu-gellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfe-lelő – a magyar szerződő felet terhelő – arányos részt kell a 13. havi nyugdíj kiszá-mításánál figyelembe venni. (A külföldi nyugdíjrész nem vehető figyelembe.)
A tizenharmadik havi nyugellátást külön kérelem nélkül „hivatalból” folyósítják.

  


A rokkantsági járadék

A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől került bevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné vált személyek megélhetéséhez támoga-tást nyújtson. [83/1987. (XII. 27.) MT rendelet]
A rokkantsági járadék nem nyugdíjbiztosítási ellátás függetlenül attól, hogy annak megállapítása és folyósítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat-körébe tartozik.

Ki jogosult rokkantsági járadékra?
Az, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (munkaképesség-csökkenésének mértéke 100 százalékos) és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.
Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékos-sági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

Mikortól állapítható meg az ellátás?
A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

Szükséges-e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?
A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szol-gálati időt szerezzen.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?
A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíj-szerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelke-dik. 2006. évben januártól az összege 28.630,- Ft, amely összeget november hó-napban 340,- Ft-al kell felemelni. Az emelés január hónapig visszamenőleg is megil-leti a jogosultat. A tíz hónapra járó 34.000,- Ft a novemberi járadék kifizetésével egy időben lesz kifizetve.

Mikortól szűnik meg a rokkantsági járadékra jogosultság?
Akkor, ha
- a jogosult részére nyugellátást, baleseti nyugellátást állapítanak meg, vagy
- ha az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szak-véleménye szerint a járadékos munkaképesség-csökkenése a 100 százalé-kot már nem éri el, vagy
- ha a jogosultat térítés nélkül intézetben helyezik el.

Ki terjesztheti elő az igényt és hol?
A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő vagy törvé-nyes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbizto-sítási igazgatóságon, vannak kihelyezett szakegységén, illetőleg kirendeltségén.
2005. november 1-jétől lehetőség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az erről szóló részletes szabályokat, illetőleg az elekt-ronikus ügyintézéssel kapcsolatos információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az igénybejelentéskor az erre a célra rendszeresített ONYF.3515-319/A jelű formanyomtatványt kell kitölteni, aláírni és a következő okmányokat kell csatolni:
- születési anyakönyvi kivonat,
- gondnokolt esetében a gondnoki kirendelésről szóló határozat.
A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alap-ján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Milyen kedvezmények illetik meg a rokkantsági járadékban részesülő sze-mélyt?
- jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre,
- a magánszemélyek jövedelemadója szempontjából a rokkantsági járadék adómentes,
- közgyógyellátásra.
 

Dr. Bakó Józsefné

vissza a címoldalra





 
 


eletetazeveknek.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!